2019. március

Itt vagy, a szíved hevesen ver,
kattant a zár: ketten vagyunk,
akár az a két ősi ember,
kitől kaptuk lelkünk, agyunk.

Itt vagy, a szívem hevesen ver,
ketten vagyunk, kattant a zár –
mint ama két szép ősi ember,
kit bűnbeesés perce vár.

Szigetre úszunk, ring a bárka,
egy-két csapás, puhán kiköt;
belegázolunk a hinárba.
Jobb, ha lehúzod a cipőd.

Ametiszt-színű éjszakában
nem ismerünk mát, holnapot;
már mentás partot ér a lábam –
messze rúgom a csolnakot.

Testünkre huncut isten ontja
parázsló napja sugarát,
e négy fal itt a horizontja –
Ledobhatod minden ruhád!