PRÓBAÚT
etűdök Páskándira
Haza – Szerelem – Politika

Gózon Gyula Kamaraszínház
Próbaút - Etűdök Páskándira – színházi kísérlet 2. rész

2021. szeptember 20.

Jegyvásárlás

„A méltó túlélés a boldogság maga.”
Páskándi Gézára emlékezünk

Egy évvel ezelőtt elkezdődött egy különleges, összetett, rendkívül izgalmas munka színházunkban. Május 17-én befejeztük, bemutattuk Próbaút – Etűdök Páskándira című elképzelésünket. Páskándi születésének és halálának kettős évfordulója előtt méltó mód tiszteleghetünk.
26 évvel ezelőtt, május 19-én hunyt el Páskándi Géza (1933. május 18. -1995. május 19.) Partium szülötte, Kossuth-díjas, József Attila-díjas, Szép Ernő-díjas erdélyi magyar író, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
1974-ben települt át Magyarországra, ahol a Kortárs folyóirat főmunkatársa, a Nemzeti Színház dramaturgja, lapok, televíziós műsorok szerkesztője, a Magyar Írók Szövetségének választmányi tagja, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja lett

Szereposztás

Életművének megidézésére színházunk Próbaút - Etűdök Páskándira címmel izgalmas színházi kísérletre vállalkozott. Három előadás született, melyben három rendező, 18 színész, három különböző látásmóddal kísérli meg felidézni Páskándi gondolatvilágát.

Próbaút
Etűdök Páskándira
Haza-Szerelem-Politika

A Próbaút különleges, egyedi előadás. A sugárzó tehetségű és mélyen humánus művész, Páskándi Géza emlékét olyan összművészeti élménnyel eleveníti fel, amelyben a prózai színház mellett a képző- és vizuális művészet, a zene és a tánc is helyet kapnak.

Hat szereplő, három férfi, három nő – ők Páskándi és felesége, P. Sebők Anna alteregói, az ő játékukban elevenedik meg ennek a két nem mindennapi embernek a vibráló kapcsolata, miközben – mint egy robogó vonat – dübörög mellettük a 20. század második felének magyar és erdélyi története. Emberi nagyságokkal és gyarlóságokkal, krízisekkel és világraszóló sikerekkel, hűséges és hűtlenné váló barátokkal, forradalommal, besúgással, áttelepüléssel és újrakezdéssel… azaz szinte mindennel, amit ennek a Kárpát-medence nevű, pár tízezer négyzetkilométernyi földnek a lakói az utóbbi évtizedekben átéltek.   

Az előadás három hívószava: szerelem, haza, politika. Erre a három témára fűzték fel az alkotók Páskándi felnőtt és gyerekverseinek, illetve drámáinak részleteit, a művész videóinterjúit, P. Sebők Anna személyes visszaemlékezéseit, az alkotók saját dialógusait; mégpedig Magyarországon talán még sosem látott módon a színháztörténet legfontosabb irányzatai előtt is tisztelegve. Ez a különleges forma teszi lehetővé, hogy míg az egyik jelenet hangulata mondjuk a japán színházat, a másik egy táncjátékot, a harmadik az itáliai vásári komédiát idézi és így tovább. És ugyancsak ettől az érdekes gomolygástól lehet az az érzésünk, hogy hol vígjátékot, hol sorstragédiát, hol családtörténetet látunk.

Nincs ebben semmi ördögtől való: Páskándi maga is ilyen színes egyéniség volt! Egyszerre bölcs, tépelődő, magába forduló ember és nagyéletű, kitárulkozó, vágyaktól fűtött világfi. Hol a művésztársaság középpontja, hol pedig a feleségéhez, gyermekéhez hazatérő családfő. Életműve is ilyen gazdag: szinte minden irodalmi műfajban maradandót alkotott a filozófiai esszétől a gyerekmondókáig.

A Gózon Gyula Kamaraszínház szép és fontos missziójának tekinti, hogy ápolja Páskándi Géza művészi hagyatékát, nemcsak azért, mert a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotójáról beszélünk, hanem azért is, mert Páskándi minden mondata él, süt, tanít ma is.                            

                                                                                                       Deres Péter

Az előadásokhoz kapcsolódva készítette el Babusa János szobrászművész, Páskándi Géza mellszobrát.

Előadás