A hónap versét ajánlja:

     Dr. Fehér Ildikó
   kurátor-színművész

Áprily Lajos: A kertbe ment

 

Uram, én nem tudom, milyen a kerted,

a virágosod és a pázsitod.

Én nem tudom, virágok ültetését

ágyásaidban hogy igazitod.

 

Csak azt tudom, hogy kendőjét levetve

júniusi vasárnap hajnalán,

beteg lábával és beteg szivével

bánatosan kertedbe ment anyám.

 

Uram, tele volt immár félelemmel,

sokszor riasztó árnyék lepte meg,

de szigony-eres, érdes két kezével

még gyomlálgatta volna kertemet.

 

A kicsi teste csupa nyugtalanság,

s most elgondolni nem tudom, hogy ül.

Virágosodban könyörülj meg rajta,

hogy szegény ne szenvedjen tétlenül.

 

Mezőiden ne csak virágmagot vess,

virágaid közé vegyíts gyomot,

hogy anyám keze gyomlálhassa kerted:

asphodelosod és liliomod.

 

Kávécsarnok, Május

Szép Ernőről sok mindent lehet, sőt érdemes tudni. Ehelyütt azonban azt emelnénk ki, hogy, Molnár Ferenccel egyetemben, a magyar nyelv egyik megújítója volt ő. Mindketten úgy újítottak, hogy az utca és az éjszaka nyelvét vitték fel a színpadra – ahonnan aztán az utca és az éjszaka nyelve annak rendje-módja szerint visszaszivárgott a szalonokba, onnan pedig vissza az utcára, majd megint a… Ja, nem: Itt az I. világháború jött (és ami közben, és ami utána történt), és elsöpört mindent.

Szép Ernő

Érdemes még fentiekhez hozzátenni, hogy Szép Ernő (és Molnár Ferenc) nyelvújítása nem csak stilisztikai forradalom volt, de osztályharc is. Az a bizonyos utcai és/vagy éjszakai nyelv, amit a színpadra csempésztek, a szegények, a megalázottak és megszomorítottak nyelve: a kis cselédeké és az ordas csibészeké, illetve a magukat arisztokratává felstilizáló igyekvő kispolgároké, a XX. század elejének káoszában lubickoló és/vagy fuldokló kis senkiké.

Érdemes megemlíteni azt is, hogy Szép Ernő első verseskötete 18 éves korában jelent meg, a következő évben pedig – 1903-at írunk – Debrecenből (ide gyerekkorában került a szüleivel, amúgy a ma Ukrajnához tartozó Huszton született) Budapestre költözik, és beáll újságírónak. A kor szokása volt ez, aki akart az életétől valamit, az Budapestre költözött: de Szép Ernő esetében, ahogy a műveiből kikövetkeztethetjük, nem pusztán racionális döntésről van szó, hanem kalandvágyról.

Ezekbe a vágyott kalandokba, hogy, hogy nem, mind a szerelem, ezen belül az erotika húzós terepén keveredik a fővárosba, azaz a nagyvilágba bemerészkedő vidéki zöldfülű, akinek Szép Ernő egész életében megmaradt: mert sose sikerült akklimatizálódnia, világéletében tágranyílt szemmel, enyhén hideglelős csodálkozással szemlélte a nagyvilági életet. Dzsungelnek látta, ahol nagyvadak és apró gonosztevők kerülgetik egymást, ahol szemkápráztató a látvány, de minden lépés kínhalált hozhat a tapasztalatlan utazóra. De olyan szép a látvány, hogy megéri a veszélyt.

Szép Ernő szemében dzsungel az éjjeli Városliget is, ahol a Május játszódik – és a megszokott dzsungellakók, a ragadozók és a mérget puffogó szörnyecskék mellett megjelenik a dzsungel legijesztőbb lakója, a vadász is, sőt, az aljnövényzet lakói is ott nyüzsögnek, hogy egy pillanat erejéig felvillantsák baljós bájukat – aztán eltűnjenek, a nagyvadakkal és a szörnyecskékkel, azaz mindnyájunkkal együtt, a sötét, és talán éppen ezért annyira hívogató sötétségben.

Minden rendes dzsungelben akad legalább egy tisztás; a béke szigete, ahol nem faljuk fel egymást, de ha mégis, akkor legalább késsel-villával. Itt, a tisztáson – Szép Ernő Kávécsarnok néven nevezi – szelídebb kinézetű vadak laknak, látszatra nem olyan rikítóak, viszont jóval békésebb természetűek. Látszatra. Mert elég egy, a megszokottnál valamivel kevésbé felületes pillantást vetni rájuk, hogy ráébredjünk: ezek is vannak olyan veszélyesek – kivált legfélelmetesebb ellenségük, önmaguk számára – mint az igazi ragadozók. Csak késsel-villával, ugyebár.

Kávécsarnok

Nagysád TAKÁCS KATALIN
Tisztelt úr KOLTAI RÓBERT
Rozi lelkem KÁTAI KINGA
Egy kisasszony BÍRÓ DOROTTYA KIMI hallgató

Május

Az öngyilkos ILYÉS RÓBERT
Fiú BRASCH BENCE
Lány NAGY KATICA e.h.
Rendőr BREGYÁN PÉTER

Haláltáncosok BAKOS ÉVA, DÉGI JÁNOS, DIÓSSI GÁBOR, KÁTAI KINGA, PALUGYAI SÁRI, AGÁRDI GERGŐ, BÍRÓ DOROTTYA, BLASKÓ REBEKA, NAGY BOTOND, SZABÓ ENDRE

dramaturg NÉMETH NIKOLETT
díszlettervező ONDRASCHEK PÉTER
jelmeztervező KOLONICS KITTI
világítás SOKORAI ATTILA
zenei vezető KORNÉL KOVÁCS
koprodukciós producer SZABÓ ÁGNES
a rendező munkatársa SZITÁS BERNADETT
súgó BARNET MÓNIKA
rendező KOVÁCS KRISTÓF
 
 

KOPRODUKCIÓ A BUDAÖRSI LATINOVITS SZÍNHÁZZAL

Szép Ernő örökösének az engedélyét a Hofra Kft. közvetítette.

 

 

 

Közönségszervezés

és
Jegyiroda

Rákosliget, Ferihegyi út 26.

Nyitva tartás:


Hétfő-péntek
10:00-18:00

szombat
zárva !!!

+36 1 294-7701
+36 1 247-2882


e-mail címünk:
szervezes@gozon.hu
gozonszervezes@gmail.com


__

Jegyértékesítő helyek:

FŐTÉR CAFE
Rákoskeresztúr, Városközpont
+36 70 329-91-64

_______________________________

Nr.1. Ticket Jegyiroda
1173 Budapest, Pesti út 237.
Home Center /D19.

+36 30 180-2470
_____________

_________

___

____________------------

__________________________

__________________________

Budapest Főváros XVII.kerület
Rákosmente Önkormányzata

__________________________